A Honvédelmi Minisztérium az idén 175 éves Magyar Honvédség évfordulóját vers- és novellapályázattal is szerette volna megünnepelni, így ifjúsági-honvédelmi vers és novella író pályázatot hirdetett. A diákoknak a hazafiaság, a hazaszeretet, a haza védelme, a hősiesség témájában kellett verset/novellát írniuk. Iskolánk 11/c osztályos kadét tanulója Kis György tollat ragadott és nem is akármilyen verset alkotott, hiszen különdíjat ért el, a "Verecke" című művével. Az ünnepélyes eredményhirdetésre június 9-én került sor a Bálna honvédelmi élményközpontban.
Ezúton is gratulálunk neki!
Verecke
Megállok a magos Vereckénél,
A kapuinál, egy nemzet kezdeténél.
S csontomig hatol a mesélő szél,
Hallja, és érzi minden, minden ami él.
Porzó pusztán vágtat végig díszes sereg,
Diadalittas pompájuktól a szilaj föld remeg.
Sztyeppei szemük előtt új hon képe lebeg,
Harci díszben megindultak, táltosi dob pereg.
Élükön Álmos, Árpád, fehér lován nyereg,
Mögöttük megpakolt ökrös fogatok sokasága recseg.
Vének, asszonyok, gyermekek, kiknek szíve várva megremeg,
Százezrek buzgó ajakán még az ősi rigmus lepereg...
A fergeteg mint könnyed, csodás szarvas szökken,
És mint a szárnyalló turulmadár a fellegekbe röppen.
Eképp szökkenve, szállva találják magukat a medencében,
Melyeket ormok határolnak, s mi hemzseg földi bőségben.
De az éden belsejében, mint gyümölcs színében, a féreg,
Más, nem kívánatos ellen is lézeng...
S táltosi dob ismét pereg, és a völgy, harcok sikolyaitól felzeng,
Kopják öklelésétől, kardok csörrenésétől a menny most lángolva cseng.
Vége a harcnak, most már művelnek, aratnak.
Van már földje az egykori nomádnak, magyarnak,
Vigad az ég, mert visszatértek fiai hazájának,
Így szál hát tovább majd mondája Emese álmának.
Elment a szarvas, a turul, s mindezután,
Kémlel a fejedelem egyre viharosabb fellegek után...
Sötét, mintha kíntól gomolygó szelek susognának sután...
Ki tudja mily vészt forral a holnap, ott túl, hegyen, s buckán...